Multilingual Illustrated DVD [Tutorial]

Az a dinamikus fejlődés, melynek során az egysejtű emberi zigóta egy 100 billió sejtből álló felnőtté válik, valószínűleg a legbámulatosabb dolog a természetben.

A kutatók ma már tudják, hogy a felnőtt szervezet legtöbb funkciója a terhesség során alakul ki - gyakran jóval a születés előtt.

A születés előtti fejlődési szakaszt egyre inkább úgy tekintjük, mint egy felkészülési időszakot, melynek során a fejlődő ember szert tesz azokra a struktúrákra és begyakorolja azokat a készségeket, amelyek a születés utáni túléléshez szükségesek.

Az emberi terhesség normális esetben mintegy 38 hétig tart. Ezt az időszakot a megtermékenyítéstől vagy a fogantatástól a születésig mérjük.

A megtermékenyítést követő első 8 hétben a fejlődő embert embriónak nevezzük, aminek jelentése „belül növekedő". Ebben az embrionális periódusnak nevezett időszakban alakul ki a legtöbb fő szervrendszer.

A 8. hét végétől a terhesség végéig a fejlődő embert magzatnak nevezzük, ami „meg nem született ivadékot" jelent. Ebben a magzati periódusnak nevezett időszakban a test növekszik, és rendszerei működni kezdenek.

Ebben a műsorban minden embrionális és magzati kor a megtermékenyítéstől eltelt időt jelenti.

Biológiai értelemben „az emberi fejlődés a megtermékenyítéskor kezdődik," amikor egy nő és egy férfi 23-23 kromoszómája kombinálódik a két ember szaporító sejtjeinek egyesülése során.

A női szaporító sejtet a köznyelvben „petének" nevezzük, de a helyes kifejezés az „oocyta".

A férfi szaporítósejtjét a köznyelvben „spermának" nevezzük, de a helyes kifejezés a spermium.

Miután a nő petefészke kibocsátja az oocytát a peteérésnek nevezett folyamat során, az oocyta és a spermium egyesül a méhcsövek egyikében, melyeket gyakran petevezetékeknek is nevezünk.

A méhcsövek a nő petefészkeit kötik össze a méhvel.

A keletkező egysejtes embriót zigótának nevezzük, melynek jelentése „befogott" vagy „összekapcsolódott".

A zigóta 46 kromoszómája az új élőlény teljes genetikai lenyomatának első, egyedi változata. Ez az alapterv a DNS nevű molekulákban található, összetekerve. Ezek a molekulák tartalmazzák a teljes szervezet fejlődési utasításait.

A DNS molekula egy megcsavart létrára hasonlít, melyet kettős spirálnak nevezünk. A létra fokai összetartozó molekulákból vagy bázisokból állnak, név szerint: guaninból, citozinból, adeninből és timinből.

A guanin csak a citozinhoz kapcsolódik, az adenin pedig csak a timinhez. Minden emberi sejt körülbelül 3 milliárd ilyen bázispárt tartalmaz.

Egyetlen sejt DNS molekulája annyi információt tartalmaz, hogy ha leírt szavakkal akarnánk jelképezni, és minden bázisnak csak az első betűjét írnánk le, akkor több mint 1,5 millió írott oldal keletkezne!

Ha egyetlen emberi sejt DNS molekuláját kiegyenesítenénk, annak hossza 3 1/3 láb, vagyis 1 méter lenne.

Ha egy felnőtt 100 billió sejtjének minden DNS molekuláját kiegyenesítenénk, azok teljes hossza több mint 101 milliárd mérföld lenne. Ez a hosszúság a Föld-Nap távolság 680-szorosa.

A megtermékenyítés után mintegy 24-30 órával a zigóta befejezi az első sejtosztódást. A mitózis nevű folyamat során egy sejt kettéválik, majd a két sejt négyfelé, és így tovább.

A megtermékenyítés után 24-48 órával a terhesség már kimutatható egy „korai terhességi faktor" nevű hormon észlelésével, mely az anya vérében található.

A megtermékenyítés utáni 3-4. napra az embrió osztódó sejtjei gömb alakot vesznek fel, és az embriót ekkor morulának nevezzük.

A 4-5. napra egy üreg alakul ki ebben a sejtgömbben, és ekkor az embriót blastocystának nevezzük.

A blastocystán belüli sejteket belső sejtmasszának nevezzük. Ebből a részből fejlődik ki a fej, a test és a fejlődő ember számára létfontosságú további struktúrák.

A belső sejtmasszában található sejteket embrionális törzssejteknek nevezzük, mert ezek képesek létrehozni az emberi testben található több mint 200-féle sejt mindegyikét.

Miután a korai embrió végigutazott a méhvezetéken, beágyazódik az anyaméh belső falába. Ez a beágyazódásnak nevezett folyamat a megtermékenyítés utáni 6. napon kezdődik, és a 10-12. napon fejeződik be.

A növekvő embrió sejtjei egy hormont kezdenek előállítani, melynek neve humán chrionic gonadotropin vagy hCG. Ezt az anyagot észleli a legtöbb terhességi teszt.

A hCG arra utasítja az anyai hormonokat, hogy azok szakítsák meg a normál menstruációs ciklust, hogy a terhesség folytatódhasson.

A beágyazódást követően a blastocysta peremén található sejtek létrehozzák a méhlepénynek nevezett struktúra egy részét, mely mintegy interfészként szolgál az anyai keringési rendszer és az embrió keringési rendszere között.

A méhlepény az anyából oxigént, táplálékot, hormonokat és gyógyszereket szállít a fejlődő szervezetbe, eltávolítja a salakanyagot, valamint megakadályozza, hogy az anya vére keveredjen az embrió és a magzat vérével.

A méhlepény hormonokat is termel, az embrió és a magzat hőmérsékletét pedig valamivel az anya hőmérséklete felett tartja.

A méhlepény a fejlődő szervezettel a köldökzsinór véredényein keresztül kommunikál.

A méhlepény életfenntartó képességei a modern kórházak intenzív osztályán található gépekével vetekszenek.

Az 1. hétre a belső sejtmassza sejtjei két réteget hoznak létre, melyek neve hipoblaszt és ektoderma.

A hipoblaszt hozza létre a peteburkot, amely az egyike azon struktúráknak, melyeken keresztül az anya tápanyaggal látja el a korai embriót.

Az ektoderma sejtjei létrehoznak egy membránt, melynek neve magzatburok, melyben az embrió, majd később a magzat a születésig fejlődik.

A 2 és feledik hétre az ektoderma létrehoz 3 speciális szövetet vagy csíraréteget, melyek neve ektoderma, endoderma és mezoderma.

Az ektoderma számos struktúrát hoz létre, köztük az agyat, a gerincvelőt az idegeket, a bőrt, a körmöket és a hajat.

Az endoderma hozza létre a légzőrendszert és az emésztő traktust, valamint az olyan fő szervek egyes részeit, mint a máj és a hasnyálmirigy.

A mezodermából alakul ki a szív, a vesék, a csontok, a porcok, az izmok, a vérsejtek és más struktúrák.

A 3. hétre az agy három elsődleges részre osztódik, melyek neve előagy, középagy és hátsó agy.

Ekkor már a légzőrendszer és az emésztőrendszer fejlődése is zajlik.

Amikor az első vérsejtek megjelennek a petehártyában, vérerek alakulnak ki az egész embrióban, és megjelenik az üreges szív.

A gyorsan növekvő szív szinte azonnal befűződik, és megkezdődik a különálló kamrák fejlődése.

A szív a megtermékenyítés után 3 héttel és 1 nappal kezd verni.

A keringési rendszer az első szervrendszer vagy szervcsoport, amely működőképessé válik.

A 3-4. hét között kialakul a testforma, és az embrió agya, gerincvelője, illetve szíve felismerhetővé válik a peteburok mentén.

A gyors növekedés következtében a viszonylag lapos embrió összehajlik. Ez a folyamat a peteburok egy részét az emésztőrendszer vázába építi, és kialakul a fejlődő ember mellkasa és hasüregei.

A 4. hétre a tiszta magzatburok körülveszi az embriót egy folyadékkal teli tömlővel. Ezt a steril folyadékot magzatvíznek nevezzük, és ez a folyadék védi az embriót a sérülésektől.

A szív rendszerint 113-at ver percenként.

Figyeljük meg, hogyan változik a szív színe, amint a vér beáramlik és kiáramlik a kamrákból minden szívveréskor.

A szív körülbelül 54 milliót dobban a születésig, és több mint 3,2 milliárdszor ver egy 80 évig élő ember teljes élete során.

Az agy gyors növekedésére utal az előagy, a középagy és a hátsó agy változó megjelenése.

A felső és alsó végtagok fejlődése a végtagkezdemények megjelenésével kezdődik, a 4 hetes korban.

A bőr ekkor még átlátszó, mert csak egy sejtnyi vastagságú.

Amint a bőr vastagszik, átlátszósága fokozatosan megszűnik, ami azt jelenti, hogy a belső szervek fejlődését már csak egy hónapig figyelhetjük meg.